A büntetőeljárás bírósági szakaszának első eljárási cselekménye az előkészítő ülés, amin a vádlott jelenléte kötelező. Figyelemmel arra, hogy az eljárás későbbi lefolyása szempontjából kiemelten fontos eljárási cselekményről beszélünk, így érdemes felkészülten érkezni és tisztában lenni az előkészítő ülés lényeges szabályaival.
Az előkészítő ülés célja két irányú egyrészről megalapozza, keretek közé szorítja a későbbi bizonyítási eljárást, mivel korlátozás nélkül az előkészítő ülésen terjeszthetünk elő bizonyítási indítványokat vagy bizonyíték kirekesztésére irányuló indítványt, másrészről az eljárás gyorsítását is szolgálja, hiszen a vádlottnak lehetősége van a vádirattal egyezően beismerni, mely esetben a vádiratban szereplő úgynevezett mértékes indítványnál nem kaphat súlyosabb büntetést.
Az előkészítő eljárás megnyitását követően az ügyész ismertetni fogja a vádiratot, amelynek általában része az úgynevezett mértékes indítvány, amely egy konkrét büntetés kiszabására irányuló indítvány arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a vádirattal egyezően beismeri bűnösségét. Ez esetben akár jogerős ítélet is születhet az előkészítő ülésen, mely esetben a vádlott a mértékes indítványban szereplő büntetésnél súlyosabb büntetést nem kaphat.
Ennek feltétele, hogy a vádiratban szereplő valamennyi tényállítási elemmel egyezően kell, hogy sor kerüljön a beismerése, illetve a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a beismerés önkéntes alapon és nem pertaktikai okból történik. Az, hogy a bíró milyen mélyen megy bele az önkéntesség vizsgálatába eltérő és az adott bíró szemléletétől függ, hiszen van olyan eset mikor egy-két kérdésnél nem kap többet a vádlott, míg van olyan eset, amikor részletesen kikérdezi a bíróság az összes lényeges vádirati elem tekintetében.
Abban az esetben, ha a bíróság aggálytalannak tartja a beismerést, akkor elfogadja azt és kizárólag a személyi körülmények tekintetében folytat le bizonyítást, hogy megállapítsa az enyhítő és súlyosító körülményeket. Ezt követően pedig az ügyész, majd a védő tart felszólalásokat, végezetül pedig a vádlott is felszólalhat utolsó szó jogán, amit az ítélethozatal követ Természetesen itt az ítélet meghozatalakor a büntetés neme és mértéke tekintetében a bíróság a mértékes indítvánnyal megegyező vagy attól enyhébb büntetést szabhat ki.
Abban az esetben, ha a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét a váddal egyezően vagy azt a bíróság nem fogadta el bármely okból kifolyólag, úgy a bíróság tárgyalásra utalja az ügyet és felhívja a feleket a bizonyítási és kirekesztés iránti indítványok megtételére.
Figyelemmel arra, hogy az előkészítő ülés az az utolsó eljárás cselekmény, ahol pénzbírság vagy egyéb szankció nélkül, korlátozástól mentesen tehetünk indítványokat, így érdemes az előkészítő eljárásra az iratanyag ismeretében, felkészülten érkezni, ha tudjuk, hogy nem kívánunk beismerni a váddal egyezően.
Amennyiben tanúk meghallgatását kívánjuk indítványozni érdemes átgondolni, hogy mit kívánunk meghallgatásukkal bizonyítani, illetve idézési címüket elkérni, ha szakértői bizonyítást kívánunk indítványozni, akkor összeírni a kérdéseket, amit a szakértőnek fel kívánunk tenni, illetve okirati bizonyítás esetén elvinni az okiratok a bíróság, vagy abban az esetben, ha azokkal nem rendelkezünk utána járni annak, hogy a bíróság ezt honnan szerezheti be.
Ha bármilyen kérdése felmerült vagy tapasztalt védő segítségét venné igénybe forduljon irodánkhoz és vegye igénybe szakértői segítségünket!
