Mire érdemes hivatkozni az enyhébb büntetés érdekében?

JOGI VÉDELEM

MIRE ÉRDEMES HIVATKOZNI AZ ENYHÉBB BÜNTETÉS ÉRDEKÉBEN?

április 9, 2025

A büntető törvénykönyv az egyes bűncselekmények esetében a büntetés nemét és annak tételkeretét határozza meg, amely egyes esetekben egészen széles skálán mozog. A bíróság a büntetés kiszabásakor a konkrét büntetés kiszabásához mérlegeli a felmerülő enyhítő és súlyosító körülményeket, így a büntetés kiszabása szempontjából ezek jelentősége megkerülhetetlen.

Az enyhítő körülmények két kategóriába sorolhatóak. Az egyik kategória az elkövető személyében felmerülő alanyi tényezők, míg a másik a cselekmény jellegéből adódó tárgyi tényezők. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szerepelnek a leggyakrabban előforduló enyhítő körülmények.

Elkövető személyében rejlő enyhítő körülmények:

Büntetlen előélet: Az elkövető korábbi büntetlen előélete enyhítő körülmény, kivéve, ha fiatal felnőttről van szó, vagy ha a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelynek feltétele a büntetlen előélet.
Életkor: Az elkövető fiatal kora – azaz a büntethetőségi korhatárhoz közeli életkor - vagy idős kora enyhítő körülményként értékelhető.
Iskolázatlanság, műveletlenség: Az alacsony iskolai végzettség vagy műveltség enyhítő körülmény lehet, kivéve, ha az elkövetett bűncselekmény súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonaltól függetlenül mindenki belátja (például emberölés, rablás).
Beszámítási képesség korlátozottsága: Ha az elkövető beszámítási képessége korlátozott, az enyhítő körülményként vehető figyelembe.
Beismerő vallomás és megbánás: Az elkövető bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása és őszinte megbánása enyhítő körülménynek számít, különösen, ha ez elősegíti a bűncselekmény felderítését.
Önfeljelentés: Ha az elkövető önként jelenti fel magát, és ezáltal lehetővé teszi vagy elősegíti a bűncselekmény felderítését, az enyhítő körülményként értékelhető.
Betegség, rokkantság: Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.
Eltartottak száma: Az esetben, ha az elkövető több személy eltartásáról gondoskodik, úgy enyhítő körülményként vehető figyelembe.
Társadalmilag méltányolható tevékenység folytatása: Amennyiben az elkövető karitatív, jótékony vagy egyéb társadalmilag méltányolható tevékenységet folytat rendszeresen, az enyhítő körülményként értékelhető.

Cselekmény jellegében rejlő enyhítő körülmények:

Időmúlás: Ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el, az enyhítő körülményként értékelhető. Minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb idő szükséges ehhez; különösen nyomatékos, ha az időmúlás megközelíti az elévülési időt.
Sértett közrehatása: Enyhítő körülmény lehet, ha a sértett kihívó, könnyelmű magatartása hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez, feltéve, hogy ez nem alapozza meg a jogos védelem megállapítását.
Kár megtérítése: Ha az elkövető a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben megtéríti, az enyhítő körülményként vehető figyelembe.
Bűncselekmény motívuma: Ha a cselekmény indítéka méltányolható, például a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata, az enyhítő körülmény lehet.

Megjegyzendő, hogy a bíróság minden ügyben ezen körülményeket egyedileg mérlegeli, így nem lehet általános jelleggel megállapítani azt, hogy egy adott enyhítő körülménynek fennállása esetén, milyen mértékű enyhítéssel számolhatunk.

Amennyiben büntetőeljárás folyik Ön ellen keresse irodánkat bizalommal!

JOGI VÉDELEM